Legfrissebb cikkünk

  • BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2022. július 18. és 31. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából   Július utolsó két hetében ismét több hidegfront vonult át a Kárpát-medencén, záporok, zivatarok kíséretében, melyek csak kis területen hoztak csapadékot, enyhülést.  Az átvonuló frontok továbbra sem enyhítették az aszályt…

Aktuális meteorológiai adatok

 

Ebben az esetben nem várható jégeső az adott területen

 

30% alatti a jégeső valószínűsége

 

30 és 60% közötti a jégeső valószínűsége

 

60 % feletti a jégeső valószínűsége

A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar. 

Előrejelzési adatok csak a védekezési időszakban (április 15. és szeptember 30. között) állnak rendelkezésre.

  • zöld szín (nem várható riasztás)
    • A következő 24 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 24 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      Egész nap nem várhatóak zivatarok!

    • A következő 12 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 12 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      A következő 12 órában nem várhatóak zivatarok!


    • A következő 6 órában az ország területén sehova nem várható riasztás kiadása: 07:00-ig: 6 órára vonatkozó országos zöld figyelmeztető előrejelzés
      A következő 6 órában nem várhatóak zivatarok!

  • piros szín (várható riasztás)
    • A térképen a piros felületre kattintva megjelenik a riasztás várható időpontja.

Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ. Működési elve leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők veszélyességét.

Aktuális elemzések

Aktuális cikkeink

  • A globális felmelegedés miatt az elmúlt években gyakrabban fordultak elő extrémebb időjárási jelenségek, mint az aszályok, a villámárvizek, a szupercellák. A jégkármérséklő rendszer a jégkárokat mérsékli, de a csapadék mennyiségére nincs befolyása.

  • BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2022. július 4. és 17. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából   Július első két hetében több hidegfront vonult át felettünk vagy súrolta térségünket, záporok, zivatarok kíséretében, melyek csak kis területen hoztak csapadékot.  Az átvonuló frontok tehát továbbra sem enyhítették a…

  • Szélesebb körben terjed az a minden alapot nélkülöző tévhit, hogy a jégkármérséklő rendszer felelős a kelet-magyarországi aszályért. Cikkünkben ezen tévhiteket egyértelműen cáfoljuk.

  • BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2022. június 20. és július 3. közötti időszak zivataros napok bemutatása a generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából   Az adott időszak alatt érkező frontok sajnos csak néhány helyen enyhítették az aszályt. Az országon átvonuló, vagy csak az országot súroló hidegfrontok hazánk nyugati területit érintették záporok, néhol…

  • jégkárBEKAPCSOLÁSI ADATOK 2022. június 6. és 19. közötti időszak zivataros napok bemutatása a generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából Az elemzési időszak első felében több front követte egymást, melyek hatására jégveszélyes zivatarfelhők is érkeztek hazánkba. Ugyanakkor az ilyen (nem szupercellás) típusú zivataroknál a jégkármérséklő rendszer hatékonyan tud védekezni, így…

Aktuális statisztikák

Villám-adatok (db/perc) országos összehasonlítás heti bontásban

Bekapcsolási időtartam órában, heti bontásban, országosan 2020-2021.

Országosan mért maximum reflektivitás értékek (dBZ), heti bontásban

A zivatarfelhők veszélyes részeinek hőméréskleti értékei (°C), heti bontásban

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert 1,8 milliárd forintból kiépített rendszert épített ki.

A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációban a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak is. Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. Az OMSZ részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.

Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de csökkenti a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.

Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő-rendszer elnevezést.

A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő-rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit a laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. Azt azonban tudni kell, hogy az acetonos ezüst-jodid tömény oldata közvetlenül a szembe, bőrre kerülve enyhe irritációt okozhat! Továbbá a tömény oldat – égetés nélkül – közvetlenül a környezetbe juttatva ártalmas, ugyanis az égetés során kémiailag átalakul a hatóanyag összetétele!

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő-módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.

Kb. 250-300 000 liter, de Időjárástól függően változó. OMSZ-NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentsük a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.

A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtt keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve összehasonlíthatóak lesznek az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt működési év után lehet teljes képet kapni a hasznosságáról. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban.

Kárjelentések

Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő rendszer indítását 2022-ben is április 15-ére tettük. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak 2022-ben is szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás