Vízgazdálkodás

A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a szennyvíziszap. A szennyvíziszapot a mechanikai után maradt úszó és lebegő szilárdanyagok, valamint a biológiai tisztításkor keletkező, élő és elhalt baktérium pelyhek alkotják. A tisztítási technológiától függően kétféle szennyvíziszapot különböztetünk meg:

  • mechanikai: az előülepítésen összegyűlt, durvaszerkezetű nyersiszap

(nyersanyagtartalma: 60 -80 %)

  • biológiai: az utóülepítésen elkülönített, finomszerkezetű humusziszap

(nyersanyagtartalom: 75 – 80 %)

A szennyvíziszapkezelés célja a fertőzőképesség csökkentése, a hasznosíthatósági és elhelyezési lehetőségek megteremtése, valamint a térfogatcsökkentés. Az iszapstabilitás célja, hogy a könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítsa – anaerob, aerob, vagy kémiai kezeléssel. A folyamat részeként az szennyvíziszap víztelenítésével érhető el egyrészt a térfogatcsökkentés, másrészt pedig az iszap földszerű, trágyaszerű halmazállapotú állaga, amely a mezőgazdasági elhelyezés szempontjából is kedvezőbb fogadtatásra talál. A szennyvíziszap nem csak egy melléktermék, hanem a biomassza része is. Nagy mennyiségben tartalmaz számos olyan értékes anyagot, amely a természetes anyagforgalomból származik, s amit célszerű oda visszajuttatni is.

A szennyvíziszap szerves anyag- és a növényi tápanyag-tápanyag jellemzői (átlagosan)

  • szervesanyag tartalom: a szárazanyag 40 – 60 %-a
  • növényi tápanyag-tartalom: a szárazanyag 5 – 6 %-a, ebből a
    • nitrogén: 3 – 4 %
    • foszfor: 1 – 1,5 %
    • kálium: 0,2 – 0,5 %

A szennyvíziszapban megjelennek továbbá:

  • mikroelemek: köztük toxikus nehézfémek (Cd, Zn, Cu, Ni, Hg, Pb, Cr, B, Mn, Mo) – ezek az utóbbi időben jelentek meg leginkább (bizonyos esetekben a kis mértékű jelenlétük nem okoz gondot, mivel a talajban képes átalakulni)
  • mikróbák: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek – ezek lehetnek veszélyes szervezetek is, és/vagy hasznos talajlakó baktérium populációk;

A szennyvíziszap bár hordozhat veszélyes anyagokat, azonban ezek kiküszöbölésére vannak megoldások, így nem feltétlen kell a szennyvíziszapra úgy gondolni, mint egy veszélyesanyagra, hiszen a megfelelő kezeléssel egy felettébb értékes szervesanyag és növényitápanyag.

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása a világon mindenütt alkalmazott módszer, amely gyakorlatilag egyidejű a szennyvíziszap megjelenésével. A szennyvíziszap értékes összetevői, annak megfelelő adagolása mellett, felettébb kedvező hatást gyakorol a talajokban:

növeli a talaj

  • víztartóképességét, nedveségtartalmát – víz,
  • szervesanyag-tartalmát – tápanyag,
  • makropórus porozitását– levegő, ezáltal

a talajaggregátum stabilitását,

miközben csökken a talaj

  • térfogatsűrűsége, tömörsége és a
  • nyírásellenállása.

 

Az iszap-halmazállapotok előnyei és hátrányai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából:

forrás: Vermes László – Vízgazdálkodás (1997)

 

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának általános feltételeiről további részleteket olvashatnak a NAK portálon.

* forrás: Vermes László – Vízgazdálkodás (1997)

 

NAK/ Tasnádi G.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése